Anyós pajtás ismerősénél: szinte harapni lehetett a friss tavaszi levegőt.
Boobaa
Anyós pajtást a munkahelyéről, a pellérdi parkban a ládát pedig a híd alól vadásztuk le. A logbook nem túl régi, a mi bejegyzésünk mégis már lassan a közepe felé került bele.
Anyós pajtással ismerős-látogatóban: teljesen behúzott zoommal, fej fölé emelt géppel.
Gyerekek a játszótéren, apjuk meg mellette játszott.
Újabb vezetésóra, újabb ládavadászat: ezúttal a nagyobbik Tesco mögötti Béke-parkot látogattuk meg. Sajnos viszonylag rossz idő volt, így hiába több játéklehetőség, szépen ápolt parkban több faragott faoszlop, vagy érdekes alakú fa, gyakorlatilag csak elsétáltunk a ládáig és vissza.
Anyós pajtással ismerős-látogatóban: majdnem teljesen behúzott zoommal, mert félt közelebb jönni.
A Batthyány úti imaháznál készült ez is, de mivel lusta voltam lefeküdni, ezért egyszerűen nem használtam se a keresőt, se az LCD-kijelzőt a célzáshoz.
Míg asszony pajtás vezetni tanult, a srácokkal felmentünk a pécsi Niké szoborhoz. Ha csak a szobrot nézzük, akkor az kifejezetten csúnya - viszont szép a kilátás mellőle.
Anyóséktól kimentünk a nagynénihez Komlóra, ahol megnéztük a templomromot. Vagy öt komlóit is kérdeztem, akik közül csak egy hallott róla - pedig a helyi kórház bejáratától ~25-30 méterre van...
Idei első geoládászásunk a mecsekszentkúti forrásnál történt. Korábban jártunk már itt: valamelyik nyáron a 24-es busz fordulójától a Mecsekszentkúti úton - valójában egyetlen autónyi széles, vagy néha még annál is keskenyebb, bár végig aszfaltos/betonos hegyi utcácskán - indultunk el a Remete-rét felé. Most viszont csak a forrásig, a ládáig szerettünk volna eljutni: a járt utat nem akartuk az erdei földútra váltani a babakocsiban alvó kisebbik miatt, de ez hiba volt. 10-15 perc caplatás után közölték velünk, hogy errefelé esélytelen a haranglábhoz jutni, lévén a csatornát fektető traktor mellett a munkások is alig tudnak elmenni.