Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Ő Fiától, az Úr Jézus Krisztustól. Ámen.
Fennálló ének: 86. zsoltár 1. vers „Hajtsd hozzám, Uram, füledet, …”
Derekas ének: 265. dicséret 1-4. vers „Hagyjad az Úr Istenre …”
A mi segedelmünk, istentiszteletünk megszentelése az Úrtól van, aki teremtett, fenntart és az Ő bölcsességével igazgat mindeneket. Ámen.
Lekció: Mt 6:19-34
„Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, hol a rozsda és a moly megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és ellopják; hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket mennyben, ahol sem a rozsda, sem a moly meg nem emészti, és ahol a tolvajok ki nem ássák, sem el nem lopják. Mert ahol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is. A test lámpása a szem. Ha azért a te szemed tiszta, a te egész tested világos lesz. Ha pedig a te szemed gonosz, a te egész tested sötét lesz. Ha azért a benned lévő világosság sötétség: mekkora akkor a sötétség?! Senki sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket gyűlöli és a másikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a Mammonnak. Azért azt mondom néktek: Ne aggodalmaskodjatok a ti éltetek felől, mit egyetek és mit igyatok; sem a ti testetek felől, mibe öltözködjetek. Avagy nem több-e az élet hogynem az eledel, és a test hogynem az öltözet? Tekintsetek az égi madarakra, hogy nem vetnek, nem aratnak, sem csűrbe nem takarnak; és a ti mennyei Atyátok eltartja azokat. Nem sokkal különbek vagytok-e azoknál? Kicsoda pedig az közületek, aki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét egy arasszal? Az öltözet felől is mit aggodalmaskodtok? Vegyétek eszetekbe a mező liliomait, mi módon növekednek: nem munkálkodnak, és nem fonnak; De mondom néktek, hogy Salamon minden dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül egy. Ha pedig a mezőnek füvét, amely ma van, és holnap kemencébe vettetik, így ruházza az Isten; nem sokkal inkább-e titeket, ti kicsinyhitűek? Ne aggodalmaskodjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? vagy: Mit igyunk? vagy: Mivel ruházkodjunk? Mert mindezeket a pogányok kérdezik. Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mindezekre szükségetek van. Hanem keressétek először Istennek országát, és az Ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek. Ne aggodalmaskodjatok tehát a holnap felől; mert a holnap majd aggodalmaskodik a maga dolgai felől. Elég minden napnak a maga baja.”
Imádság
Igehirdetés előtti ének: 86. zsoltár 1. vers „Vezess, Uram, útaidban …”
Textus: 2Móz 20:15
„Ne lopj.”
Református Keresztyén Gyülekezet!
Szeretett Testvéreim a Krisztus Jézusban!
„Ne lopj” – hangzik a 8. parancsolat. Erről sem kell sokat beszélni, természetes, hogy a másét nem veszem el. Neked az. Nekem is. És hányaknak nem! Hányak észre sem veszik, amikor megszegik!
Hányan mentegetik magukat: vettem belőle, nem tudom hogy kié, kitől kellett volna kérni! De ha tudom, hogy nem az enyém – s ha még azt sem tudom, hogy mim van, akkor valami nagyon nagy baj van! – akkor nem veszek belőle. Kérni kérhetek, ha megkínálnak, elfogadhatom, de önhatalmúlag nem vehetek belőle.
Mert csak a magamé felett van rendelkezési jogom, a másoké felet nincs!
Kivétel: „Mikor learatod aratni valódat a te meződön, és kévét felejtesz a mezőn, ne térj vissza annak felvételére; a jövevényé, az árváé és az özvegyé legyen az, hogy megáldjon téged az Úr, a te Istened, kezeidnek minden munkájában. Ha olajfád termését lerázod, ne szedd le, ami még utánad marad; a jövevényé, árváé és az özvegyé legyen az. Ha szőlődet megszeded, ne mezgeréld le, ami utánad marad; a jövevényé, árváé és az özvegyé legyen az. És emlékezzél vissza, hogy szolga voltál Egyiptomnak földjén. Azért parancsolom néked, hogy így cselekedjél.” (5Móz 24:19-22)
„Boáz megparancsolta az ő szolgáinak, mondván: A kévék között is hadd szedegessen, és meg ne pirongassátok őt. Sőt húzogassatok ki néki a kévékből is, és hagyogassatok el, hogy szedje fel, és meg ne dorgáljátok őt.” (Ruth 2:15-16)
Napjainkban is élő gyakorlat, különösen kukoricaföldeken látható, miután leszedték a termést. De lehet szakítani egy-egy darabot az út menti gyö,mülcsből, de elvinni nem lehet!
De van-e rendelkezési jogom a magamé felett? Mi több: van-e magamé?
Halljuk csak újra a Heidelbergi Kátét, mint az elmúlt vasárnapon, megint csak az első kérdésre adott feleletet! „Az, hogy testestől-lelkestől, mind életemben, mind halálomban nem a magamé, hanem az én hűséges Megváltómnak, a Jézus Krisztusnak tulajdona vagyok…” Nem hogy nincs semmim, ami felett rendelkezhetnék, de még önmagam felett sem! Mert nem a magamé, hanem az Úré vagyok! Tudom, hogy ez sokak fülének kemény és kellemetlenül hangzó, de ha az ő fülük megkímélése okán kikerülném a Szentírás tanítását, megcsonkítanám eleink hitvallását, akkor egyszerre szegném meg a 7. és 8. parancsolatokat: Paráznává lennék, mert kényelemre váltottam meggyőződésemet, s lopással is vádolna Atyám, mert eltüntettem az igazságot!
Testvéreim! A szemléletünk kicsavarodott. Isten szentségének helyét a tulajdon szentsége vette át – akár köz, akár magántulajdon. Holott: „Az Úré a föld s annak teljessége; a föld kereksége s annak lakosai.” (Zs 24:1) S ha az Úré, akkor nem az enyém! Semmim sincs, semmink sincs – csak használatra kaptuk a bennünket körülvevőket, hogy munkálkodjunk és megéljünk. De el kell számolnunk velük!
Ezek alapján: aki elvesz, az Urat lopja meg. Azt loőja el, amit az Úr nem neki szán. Mert amire szüksége van – megkapja azt az Úrtól!
Testvéreim! Egykor ifjúságomban én is úgy gondolkoztam: meg kell ugyan tanulni a Törvényt, de sokat foglalkozni nem kell vele, mert az Izrael fiainak adatott. De öregedve, egyre több összefüggést felismerve eljutottam odáig, hogy ha a feltétlenül hozzánk és nékünk szóló, Krisztus által adott foglalatát – „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és nagy parancsolat. A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. E két parancsolattól függ az egész törvény…” – meg akarjuk tartani, akkor igenis nem csak el kell gondolkoznunk a Törvény pontjain, hanem azok megtartásának mindennapi életünk részévé kell lennünk – mert ennek hiányában s summázás csak szó, a szeretet nem lesz részünk, életünk, csak vágyott álmunk marad! Előbb-később rájövünk, a vágyott szeretet azért oly távoli, mert sok fogyatkozás van bennünk, a törvény sok parancsát áthágtuk. Ha mások kárhoztatnak ezért, lerázzuk magunkról: Közöd? De szívünkben ott van mélyen marón a vád-tudat, az önkárhoztatás: Ha újra kezdhetem, másként cselekszem!
De mielőtt ítélni kezdenéd magad, halld meg most is Jézus hozzád szóló halk szavát: Én nem kárhoztatlak: eredj el és többé ne vétkezzél! Ámen.
Imádság
MI ATYÁNK, KI VAGY A MENNYEKBEN,
SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED;
JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD;
LEGYEN MEG A TE AKARATOD,
MINT A MENNYBEN, ÚGY A FÖLDÖN IS.
A MI MINDENNAPI KENYERÜNKET ADD MEG NÉKÜNK MA.
ÉS BOCSÁSD MEG A MI VÉTKEINKET,
MIKÉPPEN MI IS MEGBOCSÁTUNK AZOKNAK,
AKIK ELLENÜNK VÉTKEZTEK;
ÉS NE VIGY MINKET KÍSÉRTÉSBE,
DE SZABADÍTS MEG MINKET A GONOSZTÓL.
MERT TIÉD AZ ORSZÁG ÉS A HATALOM ÉS A DICSŐSÉG
MIND ÖRÖKKÉ. ÁMEN!
ISTENNEK NÉPE!
ÁLDJON MEG TÉGED AZ ÚR ÉS ŐRIZZEN MEG TÉGED!
VILÁGOSÍTSA MEG AZ ÚR AZ Ő ORCÁJÁT TERAJTAD,
ÉS KÖNYÖRÜLJÖN TERAJTAD!
FORDÍTSA AZ ÚR AZ Ő ORCÁJÁT TEREÁD,
ÉS ADJON BÉKESSÉGET NÉKED! ÁMEN.
Záróének: 457. dicséret 1-3. vers „Ó Jézus árva csendben …”
„mi megismertük és elhittük az Istennek irántunk való szeretetét. Az Isten szeretet;és aki a szeretetben marad, az Istenben marad, és az Isten is őbenne.”
(1Jn 4:16)
Észrevételeidet, megjegyzéseidet köszönettel fogadom a csecsy.istvan@gmail.com címen!
Kérlek – ha van rá lehetőséged – támogasd a Decsi Református Temetőért Alapítványt.
Számlaszáma: 70400036-10308275. Köszönöm.