Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Ő Fiától, az Úr Jézus Krisztustól. Ámen.
Fennálló ének: 154. dicséret 1. vers: „Úr Jézus, mely igen drága …”
Derekas ének: 483. dicséret 1,4,6. vers: „Mennybéli Felséges Isten, …”
A mi segedelmünk, istentiszteletünk megszentelése az Úrtól van, aki teremtett, fenntart és az Ő bölcsességével igazgat mindeneket. Ámen.
Lekció: Mt 25:1-13
„Akkor hasonlatos lesz a mennyeknek országa ama tíz szűzhöz, akik elővevén az ő lámpásaikat, kimenének a vőlegény elé. Öt pedig közülök eszes vala, és öt bolond. Akik bolondok valának, mikor lámpásaikat elővevék, nem vivének magukkal olajat; Az eszesek pedig lámpásaikkal együtt olajat vivének az ő edényeikben. Késvén pedig a vőlegény, mindannyian elszunnyadának és aluvának. Éjfélkor pedig kiáltás lőn: Ímhol jő a vőlegény! Jöjjetek elébe! Akkor felkelének mind azok a szüzek, és elkészíték az ő lámpásaikat. A bolondok pedig mondának az eszeseknek: Adjatok nékünk a ti olajotokból, mert a mi lámpásaink kialusznak. Az eszesek pedig felelének, mondván: Netalán nem lenne elegendő nékünk és néktek; menjetek inkább az árusokhoz, és vegyetek magatoknak. Mikor pedig venni járnak vala, megérkezék a vőlegény; és akik készen valának, bemenének ővele a menyegzőbe, és bezáraték az ajtó. Később pedig a többi szüzek is megjövének, mondván: Uram! Uram! nyisd meg minékünk. Ő pedig felelvén, monda: Bizony mondom néktek, nem ismerlek titeket. Vigyázzatok azért, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok, amelyen az embernek Fia eljő.”
Imádság
Igehirdetés előtti ének: 445. dicséret 1. vers: „Szólsz hozzám, Istenem …”
Textus: Mt 25:10
„…akik készen valának, bemenének ővele a menyegzőbe, és bezáraték az ajtó.”
Református Keresztyén Gyülekezet!
Szeretett Testvéreim a Krisztus Jézusban!
A mennyek országa eljövetele – az oda való bejutás – hasonlatos a 10 szűz esetéhez.
Ki juthat be? Bejuthatok-e én? – örök kérdése az embernek.
A példázat alapján bejutni csak a vőlegénnyel lehet. Együtt vele!
Így hát a „bejutok-e” kérdés módosul: Vele vagyok-e? Mi módon? Ott, mellette, szüntelenül a nyomában – vagy várom a megérkezését a kapu előtt? S ha várom – hogyan? Felkészülten a várakozásra? Tisztán, kellő felszereltséggel – mécsessel és olajjal? A „pótlás” veszélye: visszatérve bezárt ajtót találhatok! Vagy várok tovább – mit sem tudva arról, hogy már bement a vőlegény – vagy tudomásul kell vennem, hogy ez az ajtó egyszer mindenkorra bezárult előttem, mert lekéstem, elmulasztottam az alkalmas időt!
Vannak, akik igazságtalanságról, testvérietlenségről, szeretetlenségről szólnak annak kapcsán, hogy a szüzek nem adtak egymásnak. Nem inkább: „mindenkinek, akinek van, adatik, és megszaporíttatik; akinek pedig nincsen, attól az is elvétetik, amije van.” (Mt 25:29) De vajon csak az olaj a kérdéses?
Mennyi minden halasztatja a készülést, az indulást, s bíztat hamisan: ráérsz, van még időd! Ráérsz még készülni, nem kell sietni! Pedig mennyi mindennel kell készülni! A szüzek öltözete, illatszerek, ajándék – s mennyit az utolsó pillanatban! Hányszor késünk – s bízunk abban, hogy megvárnak! De van, amikor nem lehet késni! Én várhatok a buszra, mert tudom, hogy jönni fog – de a busz nem fog várni rám, mert nem tudja, hogy menni kívánok! S akkor, a mennyek országa kapujánál sem lehet késni: aki be kíván menni, ott van, mert FONTOS neki, hogy ott legyen és bemehessen! Azon az ajtón csak a vőlegénnyel együtt mehetünk be!
Még a felkészülten várakozók is elszunnyadtak, elaludtak, de volt egy kiáltó: „Ímhol jő a vőlegény! Jöjjetek elébe!” A bolondoknak csak ekkor jutott eszükbe: kevés az olajunk!
De Testvéreim! Ha mindannyian elszunnyadunk, távol járunk, akkor ki kiált és ki hallja meg?!
Mit lehet, mit kell tenni, hogy le ne késsük? Már most, amikor még távol van a majd megnyíló ajtótól → már most csatlakozzunk hozzá!
Azzal kezdtem: Vele vagyok-e? Mi módon? Ott, mellette, szüntelenül a nyomában – vagy várom a megérkezését a kapu előtt?
Jobb és biztosabb a nyomában lenni, vele haladni, vele maradni – mert így biztosan a jó ajtóhoz érkezünk, nem pedig egy sehová nem vezető, soha meg nem nyíló ajtó előtt várakozunk! Ha folyamatosan vele járunk, akkor biztos: vele együtt, időben érkezünk és bemehetünk a megnyíló ajtón, s részesei lehetünk a menyegzőnek!
Most még megkereshetjük! Most még van lehetőségünk megtalálni! Most még időben vagyunk a Hozzá való csatlakozásra! Ugyanis nem elég megtalálni, örvendezni, hogy rátaláltunk → csatlakozni is kell hozzá, hogy Övéivé legyünk! Most még lehet → de holnap talán már csak a bezárt ajtón keresztül hallhatjuk hangját: „Bizony mondom néktek, nem ismerlek titeket.”
Van egy jó hírem – minden bizonytalankodó számára! Mert bizonytalanok vagyunk: hol keressem? Miről ismerem fel? S ha mást kezdek követni, pusztán azért, mert elnéztem?A jó hír: Most még → Ő keres téged, aki nélküle elveszett bárány vagy. Ő keres, felemel – ha nem tiltakozol rúgkapálva, ha nem elbújni akarsz előle. Vállára vesz – s nem fogságba ejt, nem vesztőhelyre visz → hanem életre, örökkévalóra!
Ne késlekedj hát → már ma legyél ismerőjévé, ismertjévé: követőjévé, hogy ne kelljen félned a holnaptól!
Bízón nézd és lásd: Vele bemehetek! Ámen.
Imádság
MI ATYÁNK, KI VAGY A MENNYEKBEN,
SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED;
JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD;
LEGYEN MEG A TE AKARATOD,
MINT A MENNYBEN, ÚGY A FÖLDÖN IS.
A MI MINDENNAPI KENYERÜNKET ADD MEG NÉKÜNK MA.
ÉS BOCSÁSD MEG A MI VÉTKEINKET,
MIKÉPPEN MI IS MEGBOCSÁTUNK AZOKNAK,
AKIK ELLENÜNK VÉTKEZTEK;
ÉS NE VIGY MINKET KÍSÉRTÉSBE,
DE SZABADÍTS MEG MINKET A GONOSZTÓL.
MERT TIÉD AZ ORSZÁG ÉS A HATALOM ÉS A DICSŐSÉG
MIND ÖRÖKKÉ. ÁMEN!
ISTENNEK NÉPE!
ÁLDJON MEG TÉGED AZ ÚR ÉS ŐRIZZEN MEG TÉGED!
VILÁGOSÍTSA MEG AZ ÚR AZ Ő ORCÁJÁT TERAJTAD,
ÉS KÖNYÖRÜLJÖN TERAJTAD!
FORDÍTSA AZ ÚR AZ Ő ORCÁJÁT TEREÁD,
ÉS ADJON BÉKESSÉGET NÉKED! ÁMEN.
Záróének: 457. dicséret 1-3. vers „Ó Jézus, árva csendben …”
„Jobb az Úrban bízni, mint emberekben reménykedni.” (Zsolt 118:8)
Észrevételeidet, megjegyzéseidet köszönettel fogadom a csecsy.istvan@gmail.com címen!
Kérlek – ha van rá lehetőséged – támogasd a Decsi Református Temetőért Alapítványt.
Számlaszáma: 70400036-10308275. Köszönöm.