Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Ő Fiától, az Úr Jézus Krisztustól. Ámen.
Fennálló ének: 345. dicséret 1. vers: „Ím nagy Isten, most előtted szívem …”
Derekas ének: 426. dicséret 1 - 4. vers: „Már keresztem vállra vettem …”
A mi segedelmünk, istentiszteletünk megszentelése az Úrtól van, aki teremtett, fenntart és az Ő bölcsességével igazgat mindeneket. Ámen.
Lekció: Mt 3:13-17
„Akkor eljött Jézus Galileából a Jordán mellé Jánoshoz, hogy megkeresztelkedjék ő általa. János azonban visszatartotta őt, mondván: Nékem kell általad megkeresztelkednem, és te jössz én hozzám? Jézus pedig felelvén, monda néki: Engedj most, mert így illik nékünk minden igazságot betöltenünk. Ekkor engedett néki. És Jézus megkeresztelkedvén, azonnal kijött a vízből; és íme az egek megnyilatkoztak néki, és ő látta az Istennek Lelkét alájönni mintegy galambot és őreá szállani. És íme egy égi hang ezt mondta: Ez amaz én szerelmes fiam, akiben én gyönyörködöm.”
Imádság
Igehirdetés előtti ének: 180. dicséret 1. vers: „A töredelmes szívet, Te, Uram, …”
Textus: Mt 3:15
„Engedj most …”
Református Keresztyén Gyülekezet!
Szeretett Testvéreim a Krisztus Jézusban!
Jézus Jánoshoz megy, hogy megkeresztelkedjék általa.
Jézus hozzád jön – hogy a te keresztedet is magára vegye – hogy neked szabadító kereszted legyen!
János visszatartja Őt: „Nékem kell általad megkeresztelkednem, és te jössz én hozzám?” Egyedül ő tudta, hogy ki az, aki hozzá jön – mások még nem ismerték Jézust.
Többen voltak, akik megpróbálták visszatartani: „Uram, nem vagyok méltó, hogy az én hajlékomba jöjj; hanem csak szólj egy szót, és meggyógyul az én szolgám.” – mondta a római százados (Mt 8:8). „Eredj el éntőlem, mert én bűnös ember vagyok, Uram!” – szólt hozzá Simon Péter, elhívásakor, a sok haltól szakadozó hálót látva (Lk 5:8).
Mindketten úgy érezték, hogy a szent és a bűnös nem fér meg együtt. Sokszor érezzük mi is ekképpen méltatlanságunkat: bűnös voltunkban hogyan lehetünk egy társaságban a szenttel? Sokan ezért tartják vissza – ha nem Jézust, akkor önmagukat – az együttléttől, a találkozástól, mert idejük, munkájuk, családi érdekeik, kedvteléseik nem engedik, hogy engedjenek!
De Jézus szólt Jánoshoz, Jézus szól a méltatlanságukat érzőkhöz: „Engedj most, mert így illik nékünk minden igazságot betöltenünk.”
Most engedj – hogy igazságával, az egyetlen igazsággal – most töltsön meg! Ne akadályozd abban, amiért jött! Jött, mert neked szükséged van rá! Hogy engedsz-e, az azon áll: el tudod-e ismerni, hogy szükséged van rá, mert nélküle kiúttalan az életed! Nehéz! Nehéz elismerni! Nehéz Benne jobban bízni, mint önmagadban! Péter magában, tudásában, ismereteiben bízott – eredménytelenül! De rábeszélésre – mintegy mit veszíthetek alapon – újra kivetette a hálót: s következmény ébresztette rá: Bűnös ember vagyok… Bűnvallás nélkül nincs feloldozás – bármennyire szeretnék is ezt sokan. Meg kell vallani – hogy mentesítsen minket Urunk azok következményeitől!
JC megkeresztelkedésével vette magára a bűnöket – engeded-e, hogy a tiédet is magára vegye? Vagy te akarsz tovább görnyedni alattuk? Engedj – most! Ne várj! Mert már – most még: lehet! Egy óra, egy nap múlva? Ne várd a naptár fordulását → Most! Most engedj → bűneidet kéri, hogy könnyebben járj, hogy követni tudd!
Szükség, hogy az igazság részeseivé lehessünk – mert az igazak, a megigazultak öröklik az Istennek országát! Aki enged neki, az előtt megnyilatkoznak az egek – csak Jézus által. Akkor, ott a Jordánnál: „Ez amaz én szerelmes fiam, akiben én gyönyörködöm.”
Tudom, testvérem, nem érted, miért éppen téged keres, miért éppen te kellesz neki. Én sem értettem. Ma sem értem. Rájöttem: nem megértenem kell, hanem hálával elfogadnom, hogy én fontos vagyok neki. Annyira, hogy értem jön, utánam jön, hogy megtaláljon! „Melyik ember az közületek, akinek ha száz juha van, és egyet azok közül elveszt, nem hagyja ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy az elveszett után, mígnem megtalálja azt? És ha megtalálta, felveti az ő vállára, örülvén. És hazamenvén, egybehívja barátait és szomszédait, mondván nékik: Örvendezzetek énvelem, mert megtaláltam az én juhomat, amely elveszett.” (Lk 15:4-6)
Jézus látja azt, amit mi nem látunk, nem akarunk látni: elveszettek vagyunk! Ezért jön hozzánk, ezért keres minket, ezért bíztat: engedj most! És ha megtalált, ha engedsz neki → mint megtaláltat vesz fel – bűneiddel együtt – a vállára, örömmel. S ott megpihenhetünk, mert már nem elveszettként „lógunk” nyakában, hanem megtaláltként. Bűneinkkel együtt vett fel – s mire visszaér velünk övéihez és letesz – bűneink eltűntek rólunk-belőlünk: JC magára vette azokat.
Ő utánad jön → meg sem várja, hogy te kezd keresni az atyai hajlék felé vezető utat. Utánad jön, hogy felemeljen, a tékozlásból kiszabadítson, s hazavigyen. Ő az, akit nem kell bíztatnia az Atyának, mert Ő nem zúgolódik miattad: már megint elkóborolt! Már megint mehetek utána! Már megint cipelhetem!
Ő igazán vigad és örül, amikor megtalál téged és te engedsz neki. S amikor így, Jézus vállain, keresztjén hazatérsz – rajtad és miattad hallik az öröm szava: „Ez amaz én szerelmes fiam, akiben én gyönyörködöm.” „ez az én fiam meghalt, és feltámadott; elveszett, és megtaláltatott.”
Engedj most – hogy felvegyen, hogy hazavigyen, hogy vele élhess, mindörökké! Ámen
Imádság
MI ATYÁNK, KI VAGY A MENNYEKBEN,
SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED;
JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD;
LEGYEN MEG A TE AKARATOD,
MINT A MENNYBEN, ÚGY A FÖLDÖN IS.
A MI MINDENNAPI KENYERÜNKET ADD MEG NÉKÜNK MA.
ÉS BOCSÁSD MEG A MI VÉTKEINKET,
MIKÉPPEN MI IS MEGBOCSÁTUNK AZOKNAK,
AKIK ELLENÜNK VÉTKEZTEK;
ÉS NE VIGY MINKET KÍSÉRTÉSBE,
DE SZABADÍTS MEG MINKET A GONOSZTÓL.
MERT TIÉD AZ ORSZÁG ÉS A HATALOM ÉS A DICSŐSÉG
MIND ÖRÖKKÉ. ÁMEN!
ISTENNEK NÉPE!
ÁLDJON MEG TÉGED AZ ÚR ÉS ŐRIZZEN MEG TÉGED!
VILÁGOSÍTSA MEG AZ ÚR AZ Ő ORCÁJÁT TERAJTAD,
ÉS KÖNYÖRÜLJÖN TERAJTAD!
FORDÍTSA AZ ÚR AZ Ő ORCÁJÁT TEREÁD,
ÉS ADJON BÉKESSÉGET NÉKED! ÁMEN.
Hirdetések: Óév esti hálaadás, Újévi istentisztelet
Záróének: 299. dicséret 1-5. vers „Jézus hív, bár zúg, morajlik …”
„Boldogok, akiknek szívük tiszta: mert ők az Istent meglátják” (Mt 5:8)
Észrevételeidet, megjegyzéseidet köszönettel fogadom a csecsy.istvan@gmail.com címen!
Kérlek – ha van rá lehetőséged – támogasd a Decsi Református Temetőért Alapítványt.
Számlaszáma: 70400036-10308275. Köszönöm.