Lekció: Rm 10:1-13
„Atyámfiai, szívem szerint kívánom és Istentől könyörgöm az Izráel üdvösségét. Mert bizonyságot teszek felőlük, hogy Isten iránt való buzgóság van bennük, de nem megismerés szerint. Mert az Isten igazságát nem ismervén, és az ő tulajdon igazságukat igyekezvén érvényesíteni, az Isten igazságának nem engedelmeskedtek. Mert a törvény vége Krisztus minden hívőnek igazságára. Mert Mózes a törvényből való igazságról azt írja, hogy aki azokat cselekszi, él azok által. A hitből való igazság pedig így szól: Ne mondd a te szívedben: Kicsoda megy föl a mennybe? (azaz, hogy Krisztus aláhozza;) Avagy: Kicsoda száll le a mélységbe? (azaz, hogy Krisztust a halálból felhozza.) De mit mond? Közel hozzád a beszéd, a szádban és a szívedben van: azaz a hit beszéde, amelyet mi hirdetünk. Mert ha a te száddal vallást teszel az Úr Jézusról, és szívedben hiszed, hogy az Isten feltámasztotta őt a halálból, megtartatol. Mert szívvel hiszünk az igazságra, szájjal teszünk pedig vallást az üdvösségre. Mert azt mondja az írás: Valaki hisz ő benne, meg nem szégyenül. Mert nincs különbség zsidó meg görög között; mert ugyanaz az Ura mindeneknek, aki kegyelemben gazdag mindenekhez, akik őt segítségül hívják. Mert minden, aki segítségül hívja az Úr nevét, megtartatik.”
Textus: Rm 10:12-13
„Nincs különbség zsidó meg görög között; mert ugyanaz az Ura mindeneknek, aki kegyelemben gazdag mindenekhez, akik őt segítségül hívják. Mert minden, aki segítségül hívja az Úr nevét, megtartatik.”
Református Keresztyén Gyülekezet!
Szeretett Testvéreim a Krisztus Jézusban!
Nincs különbség! Akik ezt állítják, azokat liberális bolondoknak csúfoljál, pedig konzervatívok, a Szentíráshoz ragaszkodók. Lássuk miért nincs különbség:
„Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonnyá teremté őket.” (1Móz 1:27) Tehát: nincs különbség!
Amikor az éhínség elől Egyiptomba menekültek József testvérei, ott megtelepedtek, szorgos munkával gyarapodtak, néppé sokasodtak – az egyiptomi uralkodó félni kezdett tőlük, és sanyargatta őket. Ezt látta az Úr és megszánva őket segedelmükre küldte Mózest, a közülük valót. S mikor eljutottak a Sínai hegyhez „Mózes felméne az Istenhez, és szóla hozzá az Úr a hegyről, mondván: Ezt mondd a Jákób házanépének és ezt add tudtára az Izráel fiainak. Ti láttátok, amit Egyiptommal cselekedtem, hogy hordoztalak titeket sas szárnyakon és magamhoz bocsátottalak titeket. Mostan azért ha figyelmesen hallgattok szavamra és megtartjátok az én szövetségemet, úgy ti lesztek nékem valamennyi nép közt az enyéim; mert enyém az egész föld. És lesztek ti nékem papok birodalma és szent nép. Ezek azok az igék, melyeket el kell mondanod Izráel fiainak. Elméne azért Mózes és egybehívá a nép véneit és eleikbe adá mindazokat a beszédeket, melyeket parancsolt vala néki az Úr. És az egész nép egy akarattal felele és monda: Valamit rendelt az Úr, mind megtesszük. És megvivé Mózes az Úrnak a nép beszédét.” (2Móz 19:3-8) Itt lett a 12 törzs választott néppé. Van különbség – de nem emberektől: Isten döntése, hogy a nyomorult mellé áll, a megvetettet magasztossá teszi. Kikötés: „ha figyelmesen hallgattok szavamra és megtartjátok az én szövetségemet, úgy ti lesztek nékem valamennyi nép közt az enyéim; mert enyém az egész föld.”
A szó: a Törvény! A Szövetség Törvénye. Ha megtartjátok…
S lettek végrehajtási utasítások – mai fogalmaink szerint – hogy mi hogyan értendő. S lettek vetélkedések, ki mennyire tudja megtartani a törvényt. Lett megkülönböztetés a zsidók között, s a pogányok lenézése, megvetése.
Igaz, voltak hangok ez ellen, akár valami ókori ökumenének is mondhatnánk azt: „De mindaz, aki az Úrnak nevét hívja segítségül, megmenekül; mert a Sion hegyén és Jeruzsálemben lészen a szabadulás, amint megigérte az Úr, és a megszabadultak közt lesznek azok, akiket elhí az Úr!” (Jóel 2:32)
Ilyen közegbe jött el az Ígéret Fia, a Messiás, a Szabadító: Krisztus. Ahogyan Ő vall: „Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem.” (Mt 5:17)
Ezt azonban kevesen értették meg, még tanítványai között is vita volt: a pogányok lehetnek-e Krisztus követőivé, s ha igen, hogyan?
Egyesek előbb a körülmetélkedést és a Törvény megtartását követelték meg a Krisztus követővé lenni kívánó pogányoktól, s csak bizonyos idő eltelte után részesedhettek azok a keresztség szentségében. Vagyis előbb zsidóvá (vallásilag) kellett lenniük, hogy keresztyénné lehessenek.
De az Úr nem e mellett foglalt állást – Péter apostol és Kornélius története az Acta 10-ből
„Amiket az Isten megtisztított, te ne mondd tisztátalanoknak.”
„Ti tudjátok, hogy tilalmas zsidó embernek más nemzetbelivel barátkozni, vagy hozzámenni; de nékem az Isten megmutatá, hogy senkit se mondjak közönséges, vagy tisztátalan embernek”
„Péter pedig megnyitván száját, monda: Bizonnyal látom, hogy nem személyválogató az Isten; Hanem minden nemzetben kedves ő előtte, aki őt féli és igazságot cselekszik. Azt az igét, melyet elkülde az Izráel fiainak, hirdetvén békességet a Jézus Krisztus által (ő mindeneknek Ura). Ti ismeritek azt a dolgot, mely lőn az egész Júdeában, Galileától kezdve, az után a keresztség után, melyet János prédikált, A názáreti Jézust, mint kené fel őt az Isten Szent Lélekkel és hatalommal, ki széjjeljárt jót tévén és meggyógyítván mindeneket, kik az ördög hatalma alatt voltak; mert az Isten vala ővele. És mi vagyunk bizonyságai mindazoknak, amiket mind a zsidóknak tartományában, mind Jeruzsálemben cselekedett; akit megölének, fára feszítvén. Ezt az Isten feltámasztá harmadnapon, és megadá, hogy ő megjelenjék nyilván, Nem az egész népnek, hanem az Istentől eleve választott bizonyságoknak, nékünk, kik együtt ettünk és együtt ittunk ővele, minekutána feltámadott halottaiból. És megparancsolta nékünk, hogy hirdessük a népnek, és tegyünk bizonyságot, hogy ő az Istentől rendelt bírája élőknek és holtaknak. Erről a próféták mind bizonyságot tesznek, hogy bűneinek bocsánatát veszi az ő neve által mindenki, aki hiszen ő benne. Mikor még szólá Péter ez igéket, leszálla a Szent Lélek mindazokra, akik hallgatják vala e beszédet. És elálmélkodának a zsidóságból való hívek, mindazok, akik Péterrel együtt mentek, hogy a pogányokra is kitöltetett a Szent Lélek ajándéka. Akkor monda Péter: Vajon eltilthatja-e valaki a vizet, hogy ezek meg ne keresztelkedjenek, kik vették a Szent Lelket miképpen mi is? És parancsolá, hogy keresztelkedjenek meg az Úrnak nevében.”
Mindezekből láthatjuk szeretteim, hogy szigorúan a Szentírás szerint nincs különbség zsidó és görög között. Nincs különbség ember és ember között – Isten előtt! Mert az Ige nem a mi gyakorlatunkat méri – hanem annak helyes kialakítására ad példát: ha a mindenség Ura nem személyválogató, ha minden nemzetben kedves őelőtte, aki őt féli és igazságot cselekszik – akkor nekünk is el kell fogadnunk: az örökkévaló és egyedül bölcs Isten a saját képére és hasonlatosságára teremtett fehéret, feketét, sárgát. Adta nekik a parancsot, hogy töltsék be a földet. Adta nekik a szabadságot, hogy sokféle módon tiszteljék Őt, az Egyedülit. S adta mindeneknek a lehetőséget, hogy amikor Krisztus ismeretére eljutnak, Őt Megváltójuknak vallják, bűneik terhét Krisztus keresztje elé helyezik, s Tőle várják azok bocsánatát, az Ő egyetlen, megismételhetetlen és tökéletes áldozatáért reméljék üdvösségüket! Ha ezt mindeneknek megadta a Gondviselő Isten, akkor kicsoda az ember, aki korlátok közé szoríthatná Isten terve megvalósulását?!
„Nincs különbség zsidó meg görög között; mert ugyanaz az Ura mindeneknek, aki kegyelemben gazdag mindenekhez, akik őt segítségül hívják. Mert minden, aki segítségül hívja az Úr nevét, megtartatik.”
Fehér, fekete, japán, kínai, indián, mesztic, zsidó, gazdag és szegény, éhező és jóllakott, mert csak egyetlen mérce van: Nem az, hogy ismered-e a törvényt és mennyire tartod meg?! Valahol, valamilyen pontján mindnyájunk számára megtarthatatlan! Az egyetlen mérce: Magadban bízol, vagy segítségül hívod az Úr nevét? Tudod e a gonosz lélektől megszabadított gyermek apja szavaival kérni: „Hiszek Uram! Légy segítségül az én hitetlenségemnek.” (Mk 9,24)
„Aki hű a kevesen, a sokon is hű az” (Lk 16, 10)
Észrevételeidet, megjegyzéseidet köszönettel fogadom a csecsy.istvan@gmail.com címen!