Hálát adok, Uram, néked

A 111. zsoltár
Dallam: L. Bourgeois – C. Goudimel
Szöveg: T. Béze – Szenci M. A.
halat_adok_uram_neked.png
1. Hálát adok, Uram, néked,
Teljes szívből áldlak téged,
A hívek gyülekezetében;
Megvallom nagy dicsőséged
És hirdetem dicséreted
Életemnek minden rendében.

2. Nagyok az Úrnak csudái,
És aki azt megtekinti
Örvendez annak az ő szíve.
És az ő szent igazsága
És ő dicső méltósága
Megmarad mind örök időkre.

3. Csuda dolgait az Isten
Szerzette emlékezetben
Kegyes és irgalmas kedvéből.
Azoknak ételt ád bőven,
Akik őtet félik híven:
Megemlékezik kötéséről.

4. Népével nagy csudákat tett,
Hogy a pogányok örökét
Kezükbe adá őnékiek.
Merő hűség és tisztaság
És állhatatos igazság
Minden dolga az ő kezének.

5. Igaz minden ő hagyása,
Minden ő parancsolata,
Melyben semmi változás nincsen.
Az ő népét ő megmenté,
És ővélük kötést szerze,
Mely megmarad minden időben.

6. Szent és dicső az ő neve,
És az Úrnak ő félelme,
A jó bölcsességnek kezdete.
Ki megtartja ő törvényét,
És megőrzi szent Igéjét,
Annak megmarad dicsérete.