Eilikrines, eilikrineia - Tökéletes tisztaság, becsületesség

Az „eilikrines” melléknév és a megegyező főnév, az „eilikrineia” két érdekes szó. „Eilikrines” előfordul a Fil 1,10 és a 2Pt 3,1-ben és tiszta, valódi, tisztult, becsületes, őszinte jelentéssel bír. „Eilikrineia” az 1Kor 5,8; 2Kor 1,12 és 2,17-ben fordul elő.

A klasszikus görögben se a főnév, se a melléknév nem nagyon használatos. Az „elikrines” szónak a klasszikus görögben két jellemző előfordulása van. Először: jelenti a tisztát, a keverék nélkülit. A tűzről, minden dolog legtisztábbjáról mondják, hogy az „eilikrines”, tiszta legyen. Arra is használják, hogy a teljes napfogyatkozást fejezze ki. Másodszor ugyanezt a szót használják kizárólag teljes értelemben. A papirusokban mindkét jelentés ritkán fordul elő. Egy kérelmező a tisztviselőnek becsületességére apellál. Itt a szó a becsületesség, igazságosság, tisztesség értelmében fordul elő.

Ezeknek a görög szavaknak eredete, származása mindig kétséges volt. Kétféle magyarázat van.

  1. Lehet, hogy az „eilein” görög szóból ered, aminek jelentése: egy szitában ide-oda rázogatni, amíg az idegen keverés utolsó részecskéje kihull és az abszolút tiszta anyag marad vissza. Tehát ezek a szavak egy olyan tisztaságot jelentenek, amely szitálással érhető el. Olyan jellegű, amely Isten kegyelme által tisztult meg annyira, hogy semmiféle rossz keveredés nincs többé.
  2. A szónak keletkezése lehet még két görög szó összekapcsolása révén: „heile” a napfény és a „krinein” irányítani szavakra vezetik vissza. Ebben az esetben valami, ami az erős napfénynek ellenáll, semmiféle hibát és foltot nem mutat. Itt egy napon találó és érthető képet kapunk. A keleti bazárban a boltok kicsik és sötétek. Egy árucikk, legyen az kerámia, üvegáru vagy ruhadarab, az üzletnek a homályos zugában jól nézhet ki, de egy okos vevő kimegy az utcára és napfényben megnézi pontosan a tárgyat. Gyakran megjelennek a napfényben a hibák, amit különben nem vett volna észre. Theopylakt arra gondol, amikor az „eilikrineia”-ról beszél: a lélek, az érzelem tisztasága, az őszinteség, mely nem rejtett el semmit az árnyékban és nem marad titokban a keresgélő előtt.

A kérdés, melyet ez a szó jelent a következő: Tudjuk-e legbelsőbb gondolatainkat a teljes napfényre hozni? El tudják-e viselni legbelsőbb indítékaink a fényes, mindent felfedő világosságot? Igen, szívünk legbelsőbb lelki rezdülései megállnak-e Isten bíráló szemei előtt? A keresztyének tisztasága tisztulás által jött létre, mely a gonosznak az utolsó belekeveredését kizárta, egy olyan tisztaság, melynek nincs elrejteni valója, melynek belső gondolatai és kívánságai a teljesen kápráztató napfényt kibírhatja.