Akatharsia - Tisztátalanság

Az újtestámentumi szinonimák: perverzitás (Rm 1,24), szennyes élet (2Kor 12,21), gátlástalan kívánságok (4,19), tisztátalanság (Ef 5,3), tisztátlanság (Kol 3,5), szemérmetlen indulatok (szenvedélyek) (Rm 1,24), mértéktelen élet (2Kor 12,21).

“Akatharsiá”-t eleinte materiális, később rituális és ceremoniális, s végül morális vonatkozásban használták.

  1. Kezdetben “akatharsia” egyszerűen szennyet (mocsok, piszok) jelentett. A papiroszokban például találunk szerződéseket házak felvásárlásáról, illetve eladásáról, melyek leírják, hogy a kiköltöző tulajdonos köteles volt a házat mindenféle szennytől — “akatharsia”-tól — megtisztítani. Ezzel szoros kapcsolatban áll a szó orvosi használata. A tisztátalanságok itt a sebeknél keletkezettekre vonatkozik. (Hippokrates: Töredékek 31). Platón ezt a tisztátalan anyagokra használja, melyek a testen gyűlnek össze és a lép abszorbálja. (Timaeus 72. c)
  2. A LXX-ban az “akatharsia” többnyire a rituális és ceremoniális cselekményekkel áll összefüggésben. A Mózes 3. könyvében kb. húszféleképpen fordul elő, pl. 3Móz 20,25 az állatok tisztátalansága, 3Móz 18,19 a nők állapota menstruáció idején. Itt valami nagyon fontosat látunk. “Akatharsia” jelzi a tisztátalanságot és azzal a méltatlanságot a ceremoniális cselekedetekre, melyeknek a jelentősége abban van, hogy az ember ilyen tisztátalan állapotban nem léphet Isten elé. Nem mehetett templomba és a nép istentiszteletén nem vehetett részt. Ha valaki azt mégis megtette, Isten haragját vonta magára (3Móz 22,3). “Akatharsia” elválasztja az embert Istentől.
  3. Végül “akatharsia”-nak van még egy egy morális jelentése is. Pajzán, erkölcstelen nőre használták (Hós 2,11-13). Továbbá az erkölcsi tisztátalanság, a nemzetet szétszórja (Mik 2,10). Ilyen alkalmazási módra jó példa van a Példabeszédekben, ahol a semmirevaló emberről így ír: minden olyan dolognak örül, amit Isten gyűlöl és lelkének tisztátalansága miatt hamar elpusztul (Péld 6.14-15).
  4. “Akatharsia” a klasszikus íróknál nem volt általánosan használt, de Demosthenes egy ember elviselhetetlen közönségességére használja, aki nyilvánvalóan azért, hogy egy olyan barátot megsértsen, aki álszent módon még mindig barátnak mutatja magát (Demothenes: Wider Midas 119). Itt “akatharsia” az erkölcsi züllöttségre vonatkozik.

Így tehát az “akatharsia” szót három jelentésben ismerhetjük meg:

  1. A bemocskoltaknak és a szennyeseknek a tulajdonsága. Egy érzületet, gondolkodásmódot, felfogást jelöl, mely önmagára nézve mocskos és minden mást is beszennyez. A legjobb cselekedetet, tettet, egy közönséges indítékra vissza tud vezetni és a legtisztább dolgokból is piszkos, aljas viccet tud csinálni.
  2. Ez a tisztátalanság visszataszító. Ez minden tisztességtudó emberben undort és ellenszenvet vált ki. Vannak emberek, akik magukat okosnak tartják, kik azonban környezetükben undort váltanak ki.
  3. Ezenkívül a szó minden olyan jelentést tartalmaz, mely Istentől elválaszt. “Akatharsia” inkább morális vonatkozásban használatos, jelölvén azt, amint láttuk, a rituális és ceremoniális tisztátalanságot, mely mindenkori tilalmaival az embert kizárja Isten jelenlétéből. Morális vonatkozásban a szónak ugyanaz a jelentése (Mt 5,8). A bűnös ki megbánja bűneit, mindig megtalálja Istent, de a bűnös, ki örül a maga tisztátalanságában, Isten és önmaga köré falat épített.