Péter 2. levele

Nem újdonság, ha megállapítjuk, hogy ez a levél az Újszövetség kevésbé figyelembe vett iratai közé tartozik. Kevesen olvassák, még kevesebben tanulmányozzák pontosan. Scoit megállapítja, hogy Péter első leveléhez képest minden tekintetben hátrányos helyzetben van. “Az újszövetségi iratok között a legcsekélyebb értékűnek tartott”. Igen nehezen került be a kánonba is.

1. Zabolázatlan, törvény nélküli emberek

A levél azért íródott, hogy harcoljon az olyan emberek nézete és aktivitása ellen, akik az egyházra nézve veszélyt jelentenek. Mindjárt az elején hangsúlyozza, hogy a keresztyének olyan emberek legyenek, akik “elkerüljék azt a romlottságot, amely a bűnös kívánság által uralkodik a világon” (1,4.) és arra kell gondolnia, hogy “régi bűneiből megtisztult” (1,9.). Mint keresztyének a hitből kifolyóan a tisztaságra kötelezettek, amelyek a keresztyén erényekben és minden ember iránt megnyilvánuló szeretetben csúcsosodnak ki (1,5-8.). Kiknek tesz szemrehányást a levél? Miféle emberek ezek?

Elcsavarják az írást a saját céljaik elérése érdekében (1,20.; 3,16.). Rossz hírbe hozzák a keresztyén hitet (2,2.). Kapzsiságunkban embertársaikat kifosztják (2,3.), a bukott angyalok sorsában osztoznak (2,4.). Az özönvíz idején elpusztultak sorsában részesülnek (2,5.), Sodoma és Gomora polgáraihoz lesznek hasonlóak, oktalan állatokhoz hasonlítanak (2,12.), szemük tele van paráznasággal (2,14.). Szabadságot ígérnek, de saját vágyaik rabja lesznek (2,19.). Nemcsak magukat ámítják, hanem másokat is (2,14.; 18.). Rosszabbak mint azok, akik az igazságot soha nem ismerték meg, mert így azt megismervén ismét gonosz rabságra jutottak (2,20-22.). Nagy valószínűséggel gnosztikusokról van szó, akik félreértették Isten kegyelmét. Mivel csak a lélek a jó és minden anyagi rossz, ezért az ember bármit tehet a testével. Erkölcstelen életet folytattak és másokat is erre is erre bátorítottak.

2. Krisztus eljövetelének tagadói:

Tagadták Krisztus visszajövetelét (2,3-4.), azt állították, hogy a világ változatlan (3, 4-7.), ami Isten ígéreteinek késlekedését illeti, az csupán türelmének jele, mert meg akarja adni az embereknek a megtérés lehetőségét (3,8-9.). Az Úr napja jönni fog (3,10.). Az ég és föld elmúlnak, új ég és új föld lesz. Éppen ezért fontos, hogy az emberek szentül éljenek, hogy az ítéletet elkerüljék (3,11-14.). A keresztyének kötelessége, hogy szilárdan álljanak a hitben és növekedjenek Jézus Krisztus kegyelmének ismeretében (3,17-18.).

3. Az ősegyház kételyei a levéllel szemben:

A Muratori kánonból hiányzik. Ugyanúgy a korai latin írásokból is és a szír nyelvű ÚSZ. fordításból is. Az alexandriai tanítók vagy nem ismerték, vagy vitatták eredetiségét. Alexandriai Kelemen sem említi. Origenesnél ezt olvashatjuk: “Péter egy egyetemesen elismert levelet hagyott hátra, talán egy másikat is, de felőle még nem döntöttek.” Csak a IV. században lett a kánon részévé.

4. A levéllel szembeni kifogások:

A teológusok csaknem egyöntetű véleménye, hogy nem Péter a levél szerzője. Maga Kálvin is kizártnak tartja, hogy Péter Pál apostolról olyan módon beszéljen, ahogyan a levélben olvasható (3,15.). Kálvin ugyan kész volt hinni, hogy Péter kérésére valaki más írta, de azt nem vallotta, hogy jelenlegi formájában tőle való. Milyen érvek szólnak Péter szerzősége ellen?

  1. Mindenekelőtt az a tény, hogy az ősegyház vonakodott a levelet elfogadni. Ha Pétertől eredt volna, ez nem történik meg.
  2. Tartalmilag igen fontos dolgok hiányoznak a levélből. Nem említi Jézus szenvedését, feltámadását, mennybemenetelét. Nincs szó se a Szentlélekről, se a keresztségről.
  3. A levél stílusa és jellege teljesen különbözik Péter első levelétől. Ezt már Hieronymus is tudta és így írt: “Simon Péternek két levele van, amelyeket katolikus levélnek neveznek, de a II. levél eredetiségét, stílusának mássága miatt sokan vitatják.”
  4. A levélben szereplő utasítások is azt sugallják, hogy későbbi keletkezésű. Az emberek Jézus visszajövetelének várásában meggyengültek. Az apostolokról, mint a múlt alakjairól van szó (3,2.), az atyák is a távoli múlt személyei, s úgy tűnik, hogy e levél és a keresztyén hit kezdetei között hosszú idő telt el. A közeli végre történő utalása nagyon hasonlít a Jn. 21,18-19-re. A negyedik evangéliumot is 100 körül írták. A páli levelekre történő utalása (3,15-16.) alapján megállapítható, hogy ezek a levelek a gyülekezetben már ismertek. Ezeket is 90 táján gyűjtötték egybe.

Minden arról beszél tehát, hogy ez a levél késői írás, csak a III. században idézték először. Valószínűleg az ÚSZ. legutolsó irata.

5. Péter neve alatt

Hogyan kapcsolódik mégis a levél Péter nevéhez? Az ő neve alatt adták ki. Ez az ókor bevett gyakorlata. Platon leveleit sem mind ő írta, hanem neve alatt tanítványai is kiadták írásaikat. A zsidóknál is megvolt ez s szokás. Az intertestamentális korban egy sereg ilyen írás jelent meg. Az újszövetségi korban Péter neve alatt több mű is világot látott: Péter evangéliuma, Péter apokalipszise, Péter aktái stb. A tévtanítók is megtették, hogy írásaikat az egyház által elismert személyiségek neve alatt jelentették meg. Így e levél ismeretlen szerzője csak a kor szokása szerint járt el.