Úr Jézus, hozzád kiáltok

Wittenberg, 1535
Agricola János, 1494–1566
Úr Jézus, hozzád kiáltok
1. Úr Jézus, hozzád kiáltok, Ó, halld meg esdeklésem: :/:
Tetőled kegyelmet várok, Ne hagyj kétségbe esnem!
Az igaz hitet kívánom, Ó, adjad azt énnékem: Néked élnem,
Mindennek használnom, Szent Igédet követnem.

2. Ezt is kérem, én Istenem, Megadhatod azt könnyen: :/:
Szégyenbe ne engedj esnem, Tarts meg reménységemben.
Kiváltképp, ha ki kell múlnom, Hogy csak te benned bízzam, Ne magamban,
Sem én jóságomban; Ezt örökké megbánnám.

3. Adjad, hogy teljes szívemből Engedjek vétetteknek, :/:
Te is ingyen kegyelmedből Kegyelmezz vétkeimnek,
Igéd légyen eledelem, Mellyel lelkem tápláljam És megóvjam,
Ha ínség ellenem Támad, el ne nyomassam.

4. Gyönyörűség vagy félelem Te tőled el ne űzzön, :/:
Állhatatos mindvégiglen Légyek az igaz hitben.
Az van kezedben: add ingyen, Nem cselekedetimből, De kedvedből
Ments ki a halálból, Az örök kárhozatból!

5. Nagy harcban, ellenkezésben Te segélj meg, Istenem! :/:
Csak a te nagy kegyelmedben Van nyugtom és védelmem.
Ha kísértet jő, védelmezz; Szent kezed megsegítsen, Meg ne ejtsen,
Ami kárt szerezhet; Tudom: nem hagysz elvesznem.