Zsolt 42

Mint szarvas hűs vízforrásra, úgy szomjazik lelkem rád,
Vágyódom az élő Isten után, hogy mehessek Hozzá.
Mért csüggedsz el, én lelkem, hisz pajzsod ő és támaszod,
Bízz az Úrban, mert karja megszabadít, S hálával áldozol.
| Csatolmány | Méret |
|---|---|
| mint_szarvas.midi | 2.54 KB |
| mint_szarvas.pdf | 76.9 KB |
