2016 06 12 Gerjen

Csécsy István küldte be 2016. 06. 12., vasárnap, 20:42 időpontban

Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Ő Fiától, az Úr Jézus Krisztustól. Ámen.

Fennálló ének: 274. dicséret 1. vers: „Ki Istenének átad mindent, …”

Derekas ének: 345. dicséret 1-4. vers: „Ím, nagy Isten, most előtted …”

A mi segedelmünk, istentiszteletünk megszentelése jöjjön az Úrtól, aki Atya, Fiú, Szentlélek, teljes Szentháromság, egy, örök és igaz Isten. Ámen.

Lekció: Mt 8:5-13; Mt 15:21-28
„Mikor pedig beméne Jézus Kapernaumba, egy százados méne hozzá, kérvén őt, És ezt mondván: Uram, az én szolgám otthon gutaütötten fekszik, és nagy kínokat szenved. És monda néki Jézus: Elmegyek és meggyógyítom őt. És felelvén a százados, monda: Uram, nem vagyok méltó, hogy az én hajlékomba jöjj; hanem csak szólj egy szót, és meggyógyul az én szolgám. Mert én is hatalmasság alá vetett ember vagyok, és vannak alattam vitézek; és mondom egyiknek: Eredj el, és elmegy; és a másiknak: Jöszte, és eljő; és az én szolgámnak: Tedd ezt, és megteszi. Jézus pedig, amikor ezt hallá, elcsodálkozék, és monda az őt követőknek: Bizony mondom néktek, még az Izráelben sem találtam ilyen nagy hitet. De mondom néktek, hogy sokan eljönnek napkeletről és napnyugatról, és letelepednek Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal a mennyek országában: Ez ország fiai pedig kivettetnek a külső sötétségre; holott lészen sírás és fogaknak csikorgatása. És monda Jézus a századosnak: Eredj el, és legyen néked a te hited szerint. És meggyógyult annak szolgája abban az órában.”

„És elmenvén onnét Jézus, Tirus és Sidon vidékeire tére. És ímé egy kananeus asszony jövén ki abból a tartományból, kiált vala néki: Uram, Dávidnak fia, könyörülj rajtam! az én leányom az ördögtől gonoszul gyötörtetik. Ő pedig egy szót sem felele néki. És az ő tanítványai hozzá menvén, kérik vala őt, mondván: Bocsásd el őt, mert utánunk kiált. Ő pedig felelvén, monda: Nem küldettem, csak az Izráel házának elveszett juhaihoz. Az asszony pedig odaérvén, leborula előtte, mondván: Uram, légy segítségül nékem! Ő pedig felelvén, monda: Nem jó a fiak kenyerét elvenni, és az ebeknek vetni. Az pedig monda: Úgy van, Uram; de hiszen az ebek is esznek a morzsalékokból, amik az ő uruknak asztaláról aláhullanak. Ekkor felelvén Jézus, monda néki: Óh asszony, nagy a te hited! Legyen néked a te akaratod szerint. És meggyógyula az ő leánya attól a pillanattól fogva.”

Imádság

Igehirdetés előtti ének: 172. dicséret 1. vers: „Szűkölködünk nagymértékben …”

Textus: Mt 8:13
„Eredj el, és legyen néked a te hited szerint.”

Református Keresztyén Gyülekezet!
Szeretett Testvéreim a Krisztus Jézusban!

Jézus mindig tudta, mit lehet, mit kell mondania a hozzá fordulóknak. Ő nem sablonokban gondolkozik és szól, hanem mindenkit a maga helyzete szerint szólít meg. Ezért érdemes egybevetni a százados szolgája és a kananeus asszony lánya gyógyulásának történetét.
A végső, elbocsátó szavak majdnem egyeznek – de nem lényegtelen a különbség köztük: „Legyen néked a te hited szerint.” – „Legyen néked a te akaratod szerint.” De nem csupán a szavakban van különbség, hanem abban is, amíg idáig eljutunk!
A százados első, a beteg szolgáról hírt adó szavára kész elmenni és gyógyítani JC – míg az asszonnyal szóba sem akar állni. S amikor a tanítványuk unszolására szól, akkor is fájón kemények, elutasítók szavai: „Nem küldettem, csak az Izráel házának elveszett juhaihoz.”
Mi – ha sürgős ügyben orvoshoz fordulunk – így kezdjük: Jöjjön gyorsan doktor úr, mert ….! De sem a százados, sem az asszony nem hívta JC-t. A százados csak a puszta tényt közölte: szolgája – aki bizonnyal közel állt szívéhez – betegen fekszik. S JC első szavai után egyikük sem maradt csendben! A százados megrázó erővel, irigylésre méltó hittel mondta: „Uram, nem vagyok méltó, hogy az én hajlékomba jöjj; hanem csak szólj egy szót, és meggyógyul az én szolgám.” Az asszony pedig – mikor végre szólni tudott – csak ennyit mondott, bizonnyal könnyes szemmel, végső reménységgel: „Uram, légy segítségül nékem!” Itt hosszabb a párbeszéd. JC: „Nem jó a fiak kenyerét elvenni, és az ebeknek vetni.” Más sértődötten pattant volna fel az önmegalázás testhelyzetéből, s tán átkokat kiáltva szaladt volna el – de ez az asszony érezte, hogy tűrni kell, mert lányának csak JC adhat gyógyulást! S ezért tudott még erre is felelni: „Úgy van, Uram; de hiszen az ebek is esznek a morzsalékokból, amik az ő uruknak asztaláról aláhullanak.” Mit mondott ezzel? Azt, hogy ő nem a másét kéri, nem más elől akarja elvonni-elvinni JC-t, hanem beéri egy kicsiny résszel, egyetlen szóval, apró bíztatással, ígérettel. Egyetlen morzsával.
S mindkettőjük – a százados és a kananeai asszony – nagy hitén elcsodálkozott JC, s megadta nekik az oly nagyon várt, remélt, hőn áhított, gyógyulást, megújulást hozó feleletet: „Legyen néked a te hited szerint.” – „Legyen néked a te akaratod szerint.”
Tudjuk JC-nek a százados hite láttán mondott szavaiból, hogy napkeletről és napnyugatról – mindenünnen – sokan jönnek, hogy Isten népévé legyenek – Benne és általa → mert az Ő be nem fogadása miatt a választott nép kiválasztott volta eltöröltetett → s helyébe a hit által való kiválasztás került. Így, hit által lehettünk mi is Ábrahám, Izsák, Jákób fiai, az ígéret örökösei, JC halál-áldozatáért Isten gyermekei.
Nem csak Izrael fiai, hanem a mi számunkra is figyelmeztetés ez a történet! Nem lehet felszínesen, a puszta látszat szerint megítélni, elbírálni, hogy ki tartozik hit által JC-hez! Hiszen nem csak a 12 tanítvány, de lám, a római százados és a kananeai asszony is oda tartozott – de a JC-t kísérő sokaságból sokan mégsem tartoztak hozzá!
S elgondolkoztató az is, amit JC mondott nekik: „Legyen néked a te hited szerint.” – „Legyen néked a te akaratod szerint.” Nem ment el, nem tett semmit – mindent a kérők hitére bízott! Tette ezt azért, mert meggyőződött arról, hogy rá lehet bízni, mert van mire!
Ezt még tanítványaival sem tette, mikor a háborgó tengeren hajózva felkeltették őt: „Uram, ments meg minket, mert elveszünk!” Nekik nem mondhatta azt, amit a századosnak és a kananeai asszonynak. Hozzájuk így szólt: „Mit féltek, ó kicsinyhitűek!” s elcsendesítette a tenger háborgását.
JC mindenkinek hite mértéke szerint felel – s áldhatjuk, hogy nem mindenkor mondja így: „Legyen néked a te hited szerint.” Valószínűleg kevesen találnának gyógyulásra, mert sokan borúlátón tekintenek a holnapokba – nem pedig a hit látásával! S nekik nem így szól, hanem felkel, eljő, csendességet teremt – s így kérdi: „Mit féltek, ó kicsinyhitűek!”
Nem a szolga, nem a beteg leány állt JC elé, hanem hozzátartozóik, akik számára fontosak voltak, s azok hite által nyertek JC-től gyógyulást. Máskor két vak ment hozzá, kérve: „Könyörülj rajtunk, Dávidnak fia!” Tőlük megkérdezte JC: „Hiszitek-é, hogy én ezt megcselekedhetem?” S amikor azok felelték: „Igen, Uram!” – s monda nékik JC: „Legyen néktek a ti hitetek szerint!” Ők magukért könyörögtek – talán nem volt, akik könyörögjön értük? – s gyógyulást találtak JC-nél hitük szerint!
Aki JC-ben az sok közüli egy lehetőséget látja, s úgy közelit hozzá, hit nélkül, próbálkozásként – az is kaphatja így a választ: „Legyen néktek a ti hitetek szerint!” De ebben az esetbe ez azt jelenti: Legyen néktek a ti hitetlenségetek szerint!
Nekünk is kérnünk kell, magunkért és szeretteinkét, a szükséget szenvedőt JC-hoz segítve, mert csak a Benne való hit által van megújulás és lesz élet! Ámen.

Imádság

MI ATYÁNK, KI VAGY A MENNYEKBEN,
SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED;
JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD;
LEGYEN MEG A TE AKARATOD,
MINT A MENNYBEN, ÚGY A FÖLDÖN IS.
A MI MINDENNAPI KENYERÜNKET ADD MEG NÉKÜNK MA.
ÉS BOCSÁSD MEG A MI VÉTKEINKET,
MIKÉPPEN MI IS MEGBOCSÁTUNK AZOKNAK,
AKIK ELLENÜNK VÉTKEZTEK;
ÉS NE VIGY MINKET KÍSÉRTÉSBE,
DE SZABADÍTS MEG MINKET A GONOSZTÓL.
MERT TIÉD AZ ORSZÁG ÉS A HATALOM ÉS A DICSŐSÉG
MIND ÖRÖKKÉ. ÁMEN!

ISTENNEK NÉPE!
ÁLDJON MEG TÉGED AZ ÚR ÉS ŐRIZZEN MEG TÉGED!
VILÁGOSÍTSA MEG AZ ÚR AZ Ő ORCÁJÁT TERAJTAD,
ÉS KÖNYÖRÜLJÖN TERAJTAD!
FORDÍTSA AZ ÚR AZ Ő ORCÁJÁT TEREÁD,
ÉS ADJON BÉKESSÉGET NÉKED! ÁMEN.

Hirdetések: Adakozás.

Záróének: 479. dicséret 1-4. vers „Hinni taníts, Uram, kérni taníts! …”

„Mert más fundamentumot senki nem vethet azon kívül, amely vettetett, mely a Jézus Krisztus.” (1Kor 3:11)

Észrevételeidet, megjegyzéseidet köszönettel fogadom a csecsy.istvan@gmail.com címen!
Kérlek – ha van rá lehetőséged – támogasd a Decsi Református Temetőért Alapítványt.