Sárival elég gyakran etetjük őket. A telefonommal szoktam fotózni, van zoom lehetőség, de nem szoktam használni, mert gyakorlatilag kivágás a funkciója. Szóval ebből következik, hogy amilyen közel látszik a kacsesz, annyira közel merészkedett hozzánk egy falatka kenyérért.
Azt hiszem indítok én is egy sorozatot. No nem temetőit, hanem keresztelőit. De legalábbis a gyerekeimről fog szólni. Nem érdekel senkit? De legalább bárki bárhonnan láthatja az én büszkeségeimet!!