Szó, terv, titok, ígéret
A mai szakaszban találkozik Mózes az égő csipkebokorral. Essék pár szó Mózesről magáról, majd négy tanulság Isten szavával kapcsolatban.
Ki ez a Mózes? Egyrészről egy senki: rabszolga volt már az anyja is, már születésekor halálra volt ítélve, úgyhogy berakták egy kosárban a nád közé, hátha magához veszi valaki. Igaz, hogy a fáraó udvarában nevelkedik, de tisztában vannak a héber származásával - mint ahogy ő maga is: amikor az igazságérzete annyira felbuzdítja, hogy a hébert bántalmazó egyiptomit agyonveri, inkább elbujdosik, mintsem a jogos ítélettel nézzen szembe. Elmegy a sivatagba, úgysincs ott senki - kivéve a buckalakókat, akik befogadják, igaz, megintcsak szolgaként, annak ellenére, hogy a főnök lányát is feleségül veszi. Ez a halmozottan hátrányos helyzetű ember találkozik aztán Istennel az égő csipkebokornál.
Ahol aztán egyből feladatot is kap, nem is akármilyet: eredj vissza a fáraóhoz, és mondd meg neki, hogy a héberek márpedig lelépnek. Ő persze nem tud ezzel mit kezdeni, hiszen még a saját népe is csak kinevetni fogja a legjobb esetben. Kérdezi tehát, hogy mégis ki küldi?
Az első tanulság: Isten szól. Isten szól a rabszolgához, a halmozottan hátrányos helyzetűhöz, a gyilkoshoz, a sivatagi buckalakó szolgájához - s szól hozzánk is. Vajon tudjuk-e annyira megalázni magunkat, hogy egyáltalán meghalljuk a szavát, s az el nem hamvadó csipkebokor csodájában tudjuk-e Istent meglátni?
A második tanulság: Istennek terve van a rabszolgával, a halmozottan hátrányos... stb. emberrel is. Akkor is, ha nem csak ő maga látja kilátástalannak a helyzetét, hanem a körülötte élők is, a saját népe is. Lehet, hogy te vagy a legfiatalabb, ráadásul csak „pót” presbiter, mégis a te szádba adja azokat a szavakat, amelyektől egy mégoly jeles grémium döntése is megváltozik - talán abba az irányba, amit Ő akar. Lehet, hogy csak egy utolsó fogaskerék vagy egy gépezetben, mégis van szereped - és nem csak a munkahelyedül, kenyéradásodul szolgáló társulásnál, hanem Isten világmegváltó tervében is.
A harmadik tanulság: Isten szól, Istennek terve van - mégsem enged ezekbe belelátni. Éppen azt az egyetlen dolgot tartja vissza Mózestől, ami az egyedüli felhatalmazása lenne: a nevét. Nem mondja meg, ki ő, vagy mik a tervei - csak azt és annyit, amennyire az Ő megítélése szerint neked szükséged van ahhoz, hogy elvégezhesd az Általa rád kiszabott feladatot.
A negyedik tanulság: Isten szól, Istennek terve van, neve nincs - mégis hatalmas ígéretet ad. A héber eredetiben állítólag „VAGYOK, AKI LESZEK” szerepel - azaz Istent nem a neve, vagy az elmúlt időben végbement cselekedetei határozzák meg, hanem az, hogy LESZ. Velünk lesz a megpróbáltatásaink közepette, velünk lesz a mindennapi bajainkban, velünk lesz olyan helyzeteinkben is, amelyekbe az Ő támogatását magunk mögött tudva bele sem mernénk vágni.
Röviden tehát: Isten szól, terve van, mégsem engedi átlátni azt, és mégis velünk lesz - amiből megismerhetjük Őt.
