Tegnap egynapos oktatást tartottunk Nyíregyházán, hazafelé jövet megálltunk Kenderesen.
Az első pont rávezetett bennünket a kastély főbejáratára, ami persze zárva volt. Hiába láttunk bent embereket, hiába csengettünk, semmi mozgás, úgyhogy kerültünk a hátsó kapuhoz, ahol a portásbácsi éppen bicskával ette a körtét (vagy almát, vagy mit). A szobor kötelező darab, de hogy vajon kit zavar csak az egyik koszorú, az érdekes kérdés. A kastély egyik ablakából rálátni a szomszédos templomra is - úgy tűnik, azidőtájt még szokása volt az ország első emberének templomba járni, lévén külön kivilágított ösvény vezet a kastélytól a templom hátsó bejáratáig.
Maga a kastély nem csúnya darab; megállapítottuk Márkkal, hogy akármit is mondjanak erről a Horthyról, azért élni azt tudott. A hátsó épületek sem megvetendők: annak idején hatalmas élet folyhatott itt, amiből mára csak egy mezőgazdasági szakközép maradt.
A kastélyparkból kifelé jövet a portásbácsi elmondta, hogy többször szóba került már az épület funkciójának visszaállítása (gyk. kastéllyá alakítása), s hogy akkor idehozzák az admirálisról elnevezett tengerészeti múzeumot is, mely most a 4-es út túloldalán található. Jópofa egy helyzet: egy olyan ország Alföldjének közepére, melynek tengere sincs (már)...
A kormányzóról elnevezett liget dísze az emlékmű; monumentalitása nem a falu, hanem inkább annak legismertebb lakója dicsőségére szolgál (legalábbis szerintünk), tetején egy kivont kardú (bosszúálló?) angyallal. Az oszlop tövében levő feliratról érdekes módon a szabadság ("et Libertate") hiányzik.
Maga a láda nem egy nagy szám: egyrészt ajándék is kevés volt benne (ezért mi nem vettünk ki semmit, csak beleraktunk egy-két apróságot), másrészt a rejtés kb. annyi, hogy behajíttatott a legnagyobb bokor közepére. Reméljük, hogy a park takarításakor nem kel lába.
Végül a hazafelé úton a szolnoki díszrepülő sem maradhatott kép nélkül, ha már most sikerült normális géppel felszerelkezve jönni.

Helyreigazítások
Még október elején kaptam emailben a következőt, aztán rákérdeztem, közzétehetem-e. Íme.
Tisztelt Csécsy Úr!
A véletlen folytán akadtam a neten egy beszámolójára, amelyben a Horthy-kastélyról és annak látogatásáról ír. A Kormányzó Úrnak nagy tisztelője vagyok, és igyekszünk a lehetőségeinkhez mérten ápolni az emlékét és a kastély környezetét. Azonban szeretném néhány téves következtetését helyreigazítani.
1. A kastély mögötti barakk épületeket 1950-ben építették, az akkor induló mg-i iskola műhelyeinek. A jóval esztétikusabb, többnyire fából ácsolt farmot pedig 1992-ben (Reichl Gábor tervei alapján) mi építettük.
2. A templom felé vezető kivilágított lámpasort két évvel ezelőtt szereltük fel, mert néhány évvel ezelőtt megvásároltunk egy ingatlant a szomszédban (a templom mögött), ami jelenleg lány kollégiumként szolgál, és az esti közlekedést igyekeztünk megkönnyíteni az általunk épített járdán.
3. A kastély fenntartásához és a körülette lévő park gondozásához semminemű állami támogatást nem kapunk, holott műemlék jellegű épületnek van nyilvánítva.
4.Horthy István, a kormányzó úr unokája nyilatkozta néhány évvel ezelőtt, hogy ha nem lenne iskola az épületben, akkor valószínűleg már nem is állnának a falak.
5.A Horthy-ligetben Gábriel arkangyal szobra áll, ami az I.VH kenderesi hősi halottainak állít emléket.
6. A Tengerészeti Múzeum (ami egyben Horthy Miklós Múzeum is) azért van Kenderesen, mert a tengerészek, akik többek között 1993-ban Horthy Miklós földi maradványait visszahozták Magyarországra, így kérték.
7.Nem hinném, hogy nyüzsgőbb élet volt a Kormányzó Úr idejében a kerítésen belül, hiszen jelenleg 620 diák és 80 dolgozó él itt, de a vendégjárás sem volt nagyobb.
A fényképei jól sikerültek. :-)
Amennyiben erre jár, örömmel vezetem körbe a kastélyban, megmutatva a részleteket.
Üdv. Tichy-Rács István igazgató
Kenderesi Szakiskola, Középiskola és Kollégium